Feslik a setét Sűrved a setét éjjeli posztó, az a szövőszék, jaj, de magas! A csillagménesnek abrakot osztó telihold fénye ólomsugaras. Héj, famulus, a szomjúság támad, s már egy hete száraz a cseber! Üres kupához illik a bánat – nem üzen Tokaj, sem víg Eger. Beregszász hegyei megrontva ülnek, hasznát…

Születésnapi beszélgetés Vári Fábián László költővel Kárpátalja szülöttje, Vári Fábián László, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az MMA Irodalmi Tagozatának leköszönő vezetője 75. születésnapját ünnepli március 16-án.  Számos rangos elismerés birtokosa. Olyan ikonikus versek jelzik a pályáját, mint az Ady alkonya, Útban Törökország felé, Jég és korbács, Te magasba…

Korzenszky richárd: Hívő és hinni, bízni, remélni akaró magyarok litániája. Napfény-szülte anyánk, csillag-nevelte anyánk, földszavú anyánk, tűzlelkű anyánk; meggyalázhatatlan, megalázhatatlan, elhagyhatatlan, kihagyhatatlan, feledhetetlen, szomoríthatatlan Mária mosolygó, simogató, hazahívó, boldogító, szabadító, békítő, bátorító, hűséges, hűséget remélő, könyörületes, könyörgő, parancsoló, hitetváró, hitetadó, erőtadó, erőtváró, Fiánál értünk esdő, Mária. Kezét soha le nem…

(Bertha Zoltánnak) Vén a szőlő… Vén a szőlő, korhad szára – oltóvessző elhal benne. Zsenge a tő, nedve árad – oltóvessző elhal benne. *** Talaj fölött tövét nyesed – s bent a földben ered élet. Ujjad között Istent lesed – s gyökeredben szívverésed. *** Fürtök éhe a föld mélye –…

(Könyvvers – a szerző és cím nem publikálható) A mosdóban találkoztunk feszültséggel telt belek, te és én — címszereplők a semmiben. Dedikáláskor dideregtél, csendesen szóltál: Egy színtéren játszunk, a könyvek manézsán, bohóc az író, mosolyog, épp cigánykereket nem hány. Szívesen küldenék elismerő füstjeleket versemmel most neked, ha meritokrata is vagyok,…

A lét szegélyén (Szilágyi Domokos emlékére) Amíg az arcod keresed porcelán bubák kedvedet szegik, s a csukott tenyeret kinyitni többé nem mered utakra vinni, visszavet a felborult táj, kikelet harap, karmol míg leveszed szemed róla s már feleded: taplókban lappang Napkelet, pirinyó mását nézheted karikás szemmel, szétveted mit elme összemért,…

Külvárosi vagány Balázs utálta a mentolos rágógumit. Most mégis megpróbálta 5-6 rágásnál tovább. Remélte, hogy szájszagát kissé leplezni tudja. Előkészületének része volt ez. Randira készült egy teljesen absztinens csajjal, Hédivel, aki kikötötte a nikotin és szeszmentességet. Csak ezektől teljesen mentes hapsival volt hajlandó személyesen találkozni. Számtalan SMS és chat után…

Az az én, aki majd egyszer leszek, talán nem kérdez, nem keres, csak megérkezik, mint a régi vendég, kit nem hívtak, s mindvégig ott marad. Aki én leszek ott, az figyel reám, ha álmodom: mögöttem áll, szemében csillan, amit nem látok, s meg nem tett lépésnek tátja árkát. Ő egy…

ATLANTISZ Mélyen a víz fenekén Atlantisz moraja ébred emlékeznek a vének miféle mágia járta Nyugatot, Keletet, Délnek mit üzent dalban az élet szárazföldek peremén. Mélyen a Szahara-éjben eltűnt időben, távol az ismert és látott világtól homokpadok sűrűjében alszik egy temetett város temetett ország, talányos kultúrák csöndje, sötéten. Tizenkét bölcsek leültek…

Beszélgetés Karádi Zsolt irodalomtörténésszel, főiskolai tanárral Reneszánsz típusú ember: sok minden érdekli, sok mindennel szenvedélyesen foglalkozik. Tanítás, irodalom és irodalomtudomány, színház, fotózás, írás, szerkesztés. Évtizedek óta dolgozik a Nyíregyházi Egyetemen és elődintézményeiben, valamint különböző középiskolákban. Több ezer diákot tanított, vizsgáztatott. Tizenegy önálló könyve jelent meg. A vármegyeszékhely kulturális életének közismert…