a szentnek mondom, balettcipőben lódenkabátban

a szentnek mondom

Köves Istvánnak ajánlva

ez a görbe itt már a célegyenes
ó köpeny alá gombolt őszi fák
az általános alanyt széthordták
és szerteszét fújta a szél
bokájukat csattogtatják a bokacsattogtatók
a lehegesztett csatornafedelek
pajkos gyermekkacagásra vágynak
mert itt mindenki vágyakozik
az aládúcolt körfolyosókon
didereg a holnapban a tegnap
a lányokból is csak kurva lett
valami mindig csurranva cseppen
az undornak körme nő haja szakálla
álmodozva elsuhan a kacér öregasszony
ez itt már a célegyenes ez a görbe
ha görbe úton jársz az az egyenes
őrült kocsisunk habosra hajszolja
a habostortát glutén- és laktózmentesen
a vonat kisiklott
pótlóbusz érkezik és lerobban
a vasútállomás felújított vécéjében
fitymájukat csattogtatják a fitymacsattogtatók
kúratlan kurátor anyjához készül
mekkora faszság hogy nem lehet
rénszarvasra írni versemet
mert azt legalább lelőné a szép vadász
és helikopterrel elszállítaná
az általános alanyt lepuffantották
holnap lesz fácán háromezer
szerteszét fújja őket a szél
mert hát nehéz vinni a táskát
a kövér ember táskáját
vadászkastélyba vinni nehéz
bizony nagyon nehéz István úr
mondom a szentnek
de ez a görbe itt már végre a célegyenes

balettcipőben lódenkabátban

Beney Zsuzsa nyomán

lelked lelkem nélkül rózsatövis
tűzföldi tájban húzd el a függönyt
lángol a tűz és kiserked a vér
szivárogni kezd a szenvedés

az állatöv minden jövendője: csillag
engem büntess mindenki helyett
elrongyolódott részletekkel
szétesett cserepekkel a tükörben

a világ vakult meg vagy a szem?
talán csak a szavakat fércelték össze?
a csipkebokor kigyulladt
tűzföldi tájban oltsd el a függönyt

vagyunk ha nem látszunk?
ha épp nem lángolunk balett-
cipőben lódenkabátban?
még emlék vagy már képzelet?

te láttál valakit vagy ő nézett vissza rád?
sziszeg pattog serceg sistereg a függöny
hol felcsattan hol elnémul a hang
s egyetlen porszemmé zsugorodunk

Debreczeny György
Debreczeny György
1958-ban született Budapesten, jelenleg is itt él. Könyvtárosként dolgozik. Legutóbbi kötetei: akarom mondani Vár Ucca Műhely 2024.; elhervadnak a versek is : kollázsok Thomas Bernhard verseiből Cédrus Művészeti Alapítvány, 2024.; szitált szavak Tiszatáj 2025; amikor nem volt kedvem beállni a sorba Dunapart 2025 Legutóbbi e-könyvek: Félreolvasások 1., 2., 3. DunapArt Kiadó 2024, 2025.
Ha tetszett, amit olvastál, örülnénk, ha másokkal is megosztanád!

További cikkek a rovatból

Beszélgetés Karádi Zsolt irodalomtörténésszel, főiskolai tanárral Reneszánsz típusú ember: sok minden érdekli, sok mindennel szenvedélyesen foglalkozik. Tanítás, irodalom és irodalomtudomány, színház, fotózás, írás, szerkesztés. Évtizedek óta dolgozik a Nyíregyházi Egyetemen és elődintézményeiben, valamint különböző középiskolákban. Több ezer diákot tanított, vizsgáztatott. Tizenegy önálló könyve jelent meg. A vármegyeszékhely kulturális életének közismert…
34 perc olvasás
Kisasszony-napra Hol a tél, hogy e romlott földre patyolat-tiszta havat hintsen? Elrejti vizeinek fészkét és napját eloltja az Isten. Megteheti, mert mindenható. Nincs arca, teste, csak az árnya. Teremtő karjai ívével a pólusokat összezárja. Majd a világfa felé fordul. Vezérágait megragadja, s amint pereg alá a csillag, hatalmasodik haragja. Már…
3 perc olvasás
Feslik a setét Sűrved a setét éjjeli posztó, az a szövőszék, jaj, de magas! A csillagménesnek abrakot osztó telihold fénye ólomsugaras. Héj, famulus, a szomjúság támad, s már egy hete száraz a cseber! Üres kupához illik a bánat – nem üzen Tokaj, sem víg Eger. Beregszász hegyei megrontva ülnek, hasznát…
2 perc olvasás
A lét szegélyén (Szilágyi Domokos emlékére) Amíg az arcod keresed porcelán bubák kedvedet szegik, s a csukott tenyeret kinyitni többé nem mered utakra vinni, visszavet a felborult táj, kikelet harap, karmol míg leveszed szemed róla s már feleded: taplókban lappang Napkelet, pirinyó mását nézheted karikás szemmel, szétveted mit elme összemért,…
3 perc olvasás
Ugyanúgy Máshol máshogy építkeznek. Más ízeket esznek, Máshogy ruházkodnak, Mást hívnak tradíciónak. Mások az ünnepeik, melyek Előhívják életeik negatívját, A profán megnyilvánulásukból Színesre varázsolva egyéni és Közösségi szerepeiket. Aztán a retusált fotók Körbekeringik a világhálót: Karneválok, fesztiválok, gasztropartik, Esküvők, gyászszertartások Elevenen izzó képsoraival. Máshol más nyelven beszélnek, Más nőideált tartanak…
2 perc olvasás

Iratkozz fel Hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legújabb számunkról!