Kicsengetés után a nyárnak úgy vágunk neki, mint a mezőkön növekvő pipacsok, arcunkon a szabadság szele, lábainkban hegyek és folyók. így sodródunk majd bele a jövőbe és telnek, múlnak a hónapok. magunkra öltöttünk minden pillanatképet, nem ismertük még a fotoshopot, gondolatainkban az Al sem matatott. mi voltunk a legokosabbak időtlen…