Fernando Pessoa emlékére
Fernando Pessoa
A kis vonat
A színlelés bár tudomány,
mégis kell hozzá érzék,
bár körülvesz a sok talány,
elnyúlik árnya hétrét.
A kínok kínja megfeszül,
kulcs lesz valamely záron,
körülveszi a hideg űr,
átadom nagykabátom.
Kis vonatka fut síneken,
terhével szinte játszik,
pedig az egyik kell nekem
a szorongató halálig.
Alberto Caerio
Egy reggelen
Szeretek korán elindulni,
valami leng, mint álszakáll,
ma ennek van esélye,
bármi halovány…
Bár az utak kopottan várnak,
ám a szelek nyögetik őket,
kell félelemből egy kis előleg…
Bár ebbe belefér pár nap.
Megfeszül a régi cérnaszál,
bármikor elszakadhat,
loccsan reá a tavaszi ár,
nem kell már ide madzag.
Alvaro de Campos
Szerelmes leveleket írni
Felszáll előtted toll, papír,
tiéd a holt magaslat,
a szenvedély, ha sírva ír,
kinyílik minden ablak.
A nevetség kétes oltár,
de mégis áldozunk neki,
ha hív, hiába holt ág,
a saját kínját szenvedi.
Túlhangolt sorok feladva
az idő kétes bársonyán,
hiába röppen, mint egy labda.
a ruhatár nyitva, várva vár.